• H�, az nem �r! Kiesett!
• �j dob�st k�rek! Az csak a nagy hull�m miatt esett ki. K�l�nben is nem volt j�l meglocsolva a t�bla.

A fenti p�rbesz�d kital�lt, de elhangozhatott volna a Mayflower fed�lzet�n, 1620-ban Amerika fel� haj�zva, mivel �r�sos bizony�t�k maradt fenn, hogy Pilgrim Fathers-�k a mai darts �s�t j�tszott�k unalom�z�k�nt.

Ennek a j�t�knak az eredete hom�lyba veszik, de m�r az angol �j�szok 1415-ben a franci�k ellen v�vott agincourt-i csata el�tt is ezzel “edzettek”, valamint Boleyn Anna 1530-ban VIII. Henriknek d�san d�sz�tett darts k�szletet aj�nd�kozott.

Felt�telez�sek szerint �shaz�ja Anglia �s valamikor, az el�gg� t�g id�tartam�, k�z�pkorban keletkezett. Ez az egyik legr�gebbi nyugat-eur�pai �gyess�gi j�t�k, b�r harcosok haszn�lt�k a feltehet�en fegyverb�l sz�rmaz� dart-okat, de m�r ekkor sem harci eszk�zk�nt, hanem a gyakorl�s illetve j�t�k kedv��rt.

Az angol gyarmati birodalom orsz�gaib�l terjedt el �s v�lt napjainkra az egyik legn�pszer�bb szabadid�s sportt�. Csak az Egyes�lt Kir�lys�gban k�zel 7 milli� igazolt j�t�kos van �s szerte a vil�gon t�bb mint 22 milli� ember j�tsza versenyszer�en valamint megbecs�lhetetlen azoknak a sz�ma, akik csak sz�rakoz�sb�l, bar�ti vagy csal�di k�rben h�dolnak ennek a sportnak.

A jelenleg �rv�nyben l�v� versenyszab�lyok alapjait (mint annyi m�s j�t�k�t is) Nagy Britanni�ban dolgozt�k ki els�k�nt a XIX. sz�zad v�g�n, majd 1924-ben megalakult az els� brit nemzeti sz�vets�g is. Az addig is n�pszer� versenysport fejl�d�s�nek nagy lend�letet adott a TV-k�zvet�t�sek nyilv�noss�ga, valamint a dart kell�kek technikai sz�nvonal�nak emelked�se. 1976-ban megalakul a vil�gsz�vets�g, a WDF (World Darts Federation), mely szervezet kidolgozta a nemzetk�zi versenyek szab�lyait �s lebonyol�t�si rendj�t, a vil�granglista rendszert, fel�gyeli a versenyeket �s seg�ti a darts n�pszer�s�t�s�t. A Magyar Darts Sz�vets�g egy maroknyi lelkes ember j�volt�b�l 1991. december�ben alakult meg, majd 1992 �ta tagja a WDF-nek. A sz�vets�get az OTSH (Orsz�gos Testnevel�si �s Sporthivatal) is elismerte.

K�t �n�ll� szak�gban: Steel, hagyom�nyos ac�lhegy� nyilakkal dob�lva, �s Soft, azaz elektronikus dart g�peken j�tszva, t�bb tucat klub �s egyes�let versenyz�i m�rik �ssze erej�ket a magyar bajnoki c�m�rt, n�i-f�rfi egy�niben, valamint csapatban. A sz�vets�gi versenyeken k�v�l nincs olyan h�t, hogy az orsz�gban ne rendezn�nek valahol kih�v�sos vagy p�nzd�jas bajnoks�gokat.

Sokan pik�d�k�nt ismerik, de Szerbhorv�th Gy�rgy az 1997. �vi �let �s Irodalom 50. sz�m�ban “darcoz�s”-nak h�vja, a pesti dart �s az igazi nev�n darts helyett, mivel azt sokkal term�szetesebbnek tartja, de n�zz�k meg mivel is kell j�tszani – ak�rhogy is nevezz�k:

A darts kell�kei

A darts j�t�k alapvet� eszk�zei: a darts t�bla, a dob�nyilak (a dart-ok), �s a kieg�sz�t� felszerel�sek (dob�vonal, eredm�nyfel�r� t�bla, megvil�g�t�s stb.).

A darts sz�let�s�nek kor�ban a t�bl�k szilfa t�rzsb�l kif�r�szelt szeletekb�l k�sz�ltek. Ezeket a t�bl�kat, hogy ne hasadjanak el, illetve, hogy a rostjai a nyilak �ltal �t�tt lyukakat kit�lts�k, naponta locsolni kellett. A c�lter�letet t�bb k�rcikkre �s szektorra osztott�k, melyek k�l�nb�z� �rt�k�ek voltak, �s az egyes mez�k dr�thuzallal voltak k�r�lhat�rolva, hogy a dob�s �rt�ke egy�rtelm�en meg�llap�that� legyen, azaz az �gynevezett �rint� dob�sokat elker�lj�k.

A t�bla k�sz�t�s�hez az id�k folyam�n nagyon sokf�le anyagot felhaszn�ltak. Kipr�b�lt�k p�ld�ul a paraf�t, a pap�rt, az �llati sz�r�ket, de k�sz�lt plasztilinb�l is. A ma �ltal�nosan elterjedt t�bl�k term�szetes vagy mesters�ges rostsz�lak er�s �sszesajtol�s�val k�sz�lnek. �gy a modern versenyt�bl�k a d�l-afrikai szizal kender azonos sz�lvastags�g�, mintegy 16 milli� rostj�b�l �llnak, amelyeket a t�bl�t k�r�lvev� ac�lszalag k�r�lbel�l t�z tonna nyom�ssal pr�sel �ssze. A felhaszn�lt j� min�s�g� anyag mellett a hagyom�nyosan magas szint� gy�rt�s biztos�tja, hogy a Harrows, Unikorn, Winmau stb. t�bl�k egy n�gyzetcentim�teren 12 ezer sz�r�st is elviselnek.

A t�bla m�ret�t tekintve is sok v�ltoz�son ment kereszt�l (a manchester-i “long-end” t�bla �tm�r�je p�ld�ul csak 254 millim�ter), de abban mindegyik megegyezik, hogy sug�rir�ny� egyenesekkel �s k�rgy�r�kkel k�l�nb�z� �rt�k� ter�letekre vannak osztva. A WDF versenyszab�lyzat�ban a legelterjedtebb t�bl�t r�gz�tett�k, melynek nagyon sok neve van (London, �ra, Standard, H�romszoros, No. I.), de ez mind ugyanazt a k�r alakot takarja, azaz egy h�sz szektort �s egy-egy dupl�z� illetve tripl�z� k�rgy�r�t tartalmaz� j�t�kteret, melynek k�zep�n van a “bika szeme” (Bull’s-eye).

A t�bla valamennyi m�rete szigor�an szab�lyozva van:

• a j�t�kt�r k�ls� �tm�r�je, a dupl�z� gy�r� k�ls� huzal�nak k�ls� sz�l�n m�rve 340 mm,
• a teljes k�ls� (a dart befogad�s�ra alkalmas, de pont�rt�k n�lk�li ter�lettel egy�tti) �tm�r� 453 mm,
• a dupl�z� �s tripl�z� gy�r�k bels� sz�less�ge 8 mm, a tripl�z� k�ls� sz�le a k�z�ppontt�l m�rve 107 mm,
• a 25 pont �rt�k� k�z�p 31,8 mm-es, az ezen bel�l l�v� 50 pont �rt�k� �gynevezett bull 12,7 mm �tm�r�j�.

Az egym�s melletti k�l�nb�z� �rt�k� mez�k z�ld, piros, fekete �s t�rt-feh�r (s�rg�s-feh�r) sz�n�ek, melyeket k�r keresztmetszet� ac�lhuzal v�laszt el egym�st�l. A kereskedelemben is kaphat� h�romsz�g keresztmetszet� huzallal elv�lasztott mez�j� t�bl�t versenyen nem szabad haszn�lni. A sz�moz�s egy levehet� f�mkarik�n tal�lhat�, �gy ha a t�bla egy bizonyos r�sze elhaszn�l�dik, akkor k�z�ppontosan elford�tva egy �j, p�ld�ul 20-as szektort lehet kijel�lni, csak arra kell vigy�zni, hogy ekkor a mez� sz�ne fekete, a benne l�v� gy�r�k pedig pirosak legyenek.

A modern versenyt�bl�kon k�v�l m�s t�blat�pusok is l�teznek, melyeket �ltal�ban csak bizonyos ter�leteken haszn�lnak. �gy p�ld�ul:

• Manchester Board, mely h�sz k�rcikkre van osztva, keskeny dupl�z�, kicsi bull jellemzi �s tripl�z� nincs rajta.
• Lincoln Board, nagyon hasonl�t az el�z�h�z, de a bull-t nem veszi k�r�l k�rgy�r�.
• Fives Board (�t�s t�bla), mely tizenk�t k�rcikkre van osztva, de v�ltakozva csak 5-�s, 10-es, 15-�s, 20-as �rt�k� mez� van rajta.
• Target Board 7 db koncentrikus k�rgy�r�b�l �ll, amelyek rendre 10, 20, 30, 40, 60, 80 �s 100 pontot �rnek.
• Tonbridge Board k�l�nlegess�ge, hogy a k�ls� gy�r� a tripl�z�, melyen bel�l, azokon mintegy “�lve”, kis h�romsz�gek tal�lhat�ak �s ezek �rik a dupla tal�latot.
• “Anonim” Board (nem adtak neki nevet) ugyancsak 20 k�rcikkre van osztva, de a bels� tripl�z�-gy�r� helyett a szektorokban l�v� k�r�k jelentik a h�romszoros �rt�ket.
• a Concentric Board az 1700-as �vek elej�n volt n�pszer�; meglehet�sen szimpla c�lt�bla, hiszen, mind�sszesen 3 db 1, 2 �s 3 pontos k�rb�l �llt.

A fentieken k�v�l m�g sz�mtalan t�bla-fajta l�tezett/l�tezik pl. az �sr�gi Staffordshire Board, melyen k�toldalt kis n�gyzetek tal�lhat�ak �s legink�bb gyakorl�sra haszn�lj�k; vagy a Cricket Board, mely az azonos nev� j�t�k t�bl�s v�ltozata, csak �t� helyett d�rd�kkal j�tsz�k.

A ma haszn�latos t�bl�kn�l (is) a hagyom�nyok alak�tott�k ki a k�l�nb�z� �rt�k� mez�k rendszer�t. Nem 1-t�l kezd�d�en, folyamatosan n�vekszik a mez�k �rt�ke, hanem egyfajta “�ssze-visszas�gban”, de �rdemes megfigyelni, hogy a 20-as szektor mellett az 1-es �s az 5-�s tal�lhat�, a 19-esn�l ugyanezek a 7-es �s a 3-as, azaz kis�rt�k� mez�k, �gy a legkisebb hib�z�s is jelent�s pontvesztes�get eredm�nyezhet. (Ezzel is fokozand� a j�t�k izgalm�t.)

Az els� dob�nyilakt�l a ma haszn�latosig (a t�bl�khoz hasonl�an) nagy utat tett meg a dart k�sz�t�s, fejleszt�s. Az “�s” ac�l hegy� volt, de f�b�l k�sz�tve term�szetes tollazattal, esetleg egy kis �lom- vagy m�s f�m-nehez�kkel m�dos�tva a rep�l�si tulajdons�gait. K�s�bb maga a dob�ny�l-t�rzs f�mb�l k�sz�lt �s a sz�ra marad csak a fa vagy n�d, melyre pap�r tollazat ker�lt; v�g�l a technikai fejl�d�s eredm�nyek�ppen a tollak �s a sz�rak k�l�nf�le m�anyagb�l k�sz�ltek, a t�rzs pedig f�m�tv�zetb�l.

A fentiekb�l is l�tszik, a dart/dob�ny�l 4 elk�l�n�thet� r�szb�l �ll:

• a hegy
• a t�rzs
• a sz�r
• a toll/tollazat

Az elk�l�n�t�snek, r�szekre szedhet�s�gnek az a jelent�s�ge, hogy egyr�szt a j�t�k sor�n t�nkrement elemeket k�l�n is lehet cser�lni (nem kell eldobni az eg�szet), m�sr�szt minden j�t�kos a sz�m�ra legink�bb megfelel� �ssze�ll�t�st haszn�lhatja.

A dob�nyilak k�z�tti legnagyobb k�l�nbs�g az, hogy steel vagy soft t�pus�, azaz ac�l vagy m�anyag heggyel van-e ell�tva �s ez egy�ttal a maxim�lis s�ly�t is meghat�rozza, hiszen a soft t�pus�ak, az elektronikus dart g�p v�delm�ben, maxim�lisan 18 grammosak lehetnek.

A f�m hegyek, melyek �tm�r�je 2-2,2 mm, lehetnek k�l�nb�z� hossz�s�g�ak (18-36 mm-esek), fixen r�gz�tettek vagy olyan megold�s�ak, hogy rajtuk a t�rzs el tud fordulni (powerpoint, hammerhead), �gy is cs�kkentve a m�sodikk�nt illetve harmadikk�nt eldobott ny�l kipattan�s�nak lehet�s�g�t abban az esetben, ha az a m�r t�bl�ban �ll� dart t�rzs�hez �t�dik.

A t�rzsek (barell) alakjuk szerint sokf�l�k lehetnek, �gy hengeres (even) (egyenletes s�lyeloszt�s�), hord� (centre) alak� (ahol a s�ly a t�rzs k�z�ppontj�ban van), illetve a torped� form�j� (, amely “fejneh�z”).

Anyaguk szerint r�z, ez�st-nikkel, vas-nikkel, kr�m-nikkel �s wolfram (tungsten) nev� neh�zf�m k�l�nb�z� vegy�leteib�l �s a nikkel �tv�zet�b�l k�sz�lnek. A versenydartok wolfram tartalma 70, 80, 90, 95 s�t 97% is lehet, s�lyuk pedig 18 grammt�l 42-ig terjed. A fajs�ly n�vel�s�nek jelent�s�ge abban �ll, hogy a dart s�ly�t k�l�n�sebb �tm�r� n�veked�s n�lk�l lehet n�velni, �gy kisebb helyet foglalnak el a t�bl�n, melynek a j�l, “szorosan” dob� j�t�kos eset�ben van komoly szerepe.

A biztosabb dob�s �rdek�ben a t�rzsek fel�lete �ltal�ban nem sima, hanem bemar�sokkal, rec�kkel van ell�tva, holott aerodinamikai szempontb�l a sima volna kedvez�bb.

A versenynyilak tervez�sekor �s gy�rt�sakor ma m�r kihaszn�lj�k a sz�m�t�g�pes szimul�ci�t, a min�s�gi dob�nyilak s�ly�t 0,1 gramm pontoss�ggal adj�k meg (sz�zal�kos elt�r�s mellett) �s k�zlik, hogy ezen s�lyt h�ny ezer dob�sig garant�lj�k.

A t�rzsbe szabv�nyos�tott menettel csatlakoztathat� a sz�r, melynek anyaga f�m vagy m�anyag, (hossza �s s�lya v�ltoz� lehet) �s ennek v�g�re er�s�thet� fel a pap�r, m�anyag, f�m vagy f�m er�s�t�s� m�anyag toll, mely esetleg val�di tollb�l is k�sz�lhet. A toll r�gz�t�se lehet stabil, de van olyan is, mint a pap�rb�l k�sz�lt forg�.

A k�l�nb�z� hegy - t�rzs - sz�r �s tollazat kombin�ci�b�l mindenki a sz�m�ra legmegfelel�bb aerodinamikai tulajdons�g� k�szletet tudja �ssze�ll�tani �s m�r csak rajta m�lik, hogy a sok-sok j�t�kban mik�pp szerepel.

A k�rty�hoz hasonl�an, ahol egy paklival t�bbf�le j�t�k is j�tszhat�, a darts eset�ben is �rv�nyes, hogy az el�z�ekben le�rt k�l�nleges t�bl�kat nem is sz�m�tva, a standard versenyt�bl�n sz�mtalan m�don m�rhetik �ssze tud�sukat, �gyess�g�ket a “darcol�k”.

A teljess�g ig�nye n�lk�l n�h�ny j�t�k le�r�sa:

• 501 vagy 301 (Double in / Double out)

A leggyakrabban j�tszott j�t�k (k�l�n�sen versenyeken), melyn�l mindk�t j�t�kos (vagy csapat) 501 ill. 301 pontr�l indul �s a 3 dob�s �sszes�tett pont�rt�k�t folyamatosan levonj�k. A j�tszm�t az nyeri, aki els�nek �ri el null�t, �gy, hogy az utols� befejez� dob�sa pontosan null�t eredm�nyez. Az utols� dob�s lehet “sima” is, de ez �ltal�ban a kezd�kn�l fordul csak el�, a m�r gyakorlottak dupla vagy tripla szektorbeli dob�ssal sz�llhatnak ki (Double out). Ha pl. 10 pont van h�tra, akkor a dupla 5-t kell eltal�lni �s, ha ehelyett a 20-as mez�be f�r�dott a dart, akkor ez a sorozat nem �r �s vissza�ll az eredeti, 10 pontos h�tral�k. A Double in azzal nehez�ti a j�t�kot, hogy a visszasz�ml�l�s csak akkor kezd�dik, ha a j�t�kos b�rmelyik dupl�z� szektorba tal�l - ez is belesz�m�t m�r a levon�sra ker�l� �sszpontsz�mba -.

A Double in eset�ben term�szetesen teljes�teni lehet a kisz�ll�t tripl�val is (Master out).

A kiindul�s lehet 701, 1001, de 10001 s�t 1000001 is!

• Shanghai

T�bben is j�tszhatj�k. A szektorokat sorban kell teljes�teni, azaz els�nek az 1-es, majd a 2-es �s 3-as mez�t kell eltal�lni. Aki valamelyik �rt�ket elt�vesztette (szektort �tugrani nem szabad!), addig kell r�dobni, m�g nem siker�l. Az �rv�nyes dob�sok pont�rt�k�t 7 k�r�n kereszt�l �ssze kell adni (a szektorok teljes�thet�ek sima, dupla vagy tripla dob�ssal is) �s a t�bb pontot �sszegy�jt�tt a gy�ztes. A j�t�kot azonnal megnyeri az j�t�kos, aki az egy sorozaton bel�li 3 dob�s�val �gy teljes�t 3 szektort, hogy k�zben (tetsz�leges sorrendben) dobott egy sim�t, egy dupl�t �s egy tripl�t -> azaz Shanghai-t.

• High score

A legegyszer�bb j�t�k, a dob�sok pontjait �ssze kell adni �s aki hamarabb el�ri vagy �tl�pi az el�z�leg meg�llap�tott ponthat�rt, az a gy�ztes.

• Bullmasters

A j�t�kosok egyik�nek 10 k�r�n kereszt�l high score-t kell dobni, azzal, hogy csak a 40 pont felettit sz�m�tj�k be (vagyis dobott 60 pontb�l csak 20-t �rnak fel), ek�zben a m�sik f�l a t�bla k�zep�t c�lozza �s, ha a bull-t (50 pont) vagy kis bull-t dob (25), azt veszik csak figyelembe. A k�vetkez� 10 k�rben cser�lnek �s a 20 k�r ut�n t�bbet el�r� j�t�kost hirdetik ki gy�ztesnek.

• Crickett

Ezt is a standard t�bl�n kell j�tszani, teh�t nem az el�z�ekben le�rt, hasonl� nev� t�bl�n. A j�t�k c�lja, hogy a 15-�s �s a f�l�tte l�v� szektorok, valamint a bull h�romszoros �rt�ken teljes�tve legyen min�l kevesebb ny�llal, melyet tetsz�leges sorrendben lehet megdobni. Teh�t egy tripla dob�ssal teljes�tve van a szektor, a dupla mell� m�g legal�bb egy sim�t dobni kell. Az �ltalunk m�r igen, de az ellenf�l �ltal m�g nem teljes�tett szektoron pontokat gy�jthet�nk (ezzel is sz�nes�tve a j�t�kot), majd az �sszes k�telez� szektort teljes�tett �s t�bb pontot begy�jt� j�t�kos nyeri a meccset.

• N�v n�lk�l

A k�l�n-k�l�n t�bla el�tt �ll� j�t�kosok felv�ltva mondanak egy-egy teljes�tend� szektort, majd aki kevesebb ny�lb�l teljes�ti azt, az a nyertes.

Ugyanez, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy nem kevesebb dartb�l, hanem r�videbb id� alatt kell megdobni a bemondottat. El lehet k�pzelni, hogy milyen rohang�l�s kezd�dik a teljes�tend� szektor elhangz�sa ut�n (�s m�snap csod�lkozik, hogy mi�rt is van izoml�z a l�b�ban?).

A versenyek tisztas�ga �s egy�ntet�s�ge miatt, term�szetesen, el�bb vagy ut�bb megjelent a szab�lyok kidolgoz�s�nak ig�nye, melyben �len j�rtak az angolok illetve minden nemzet megpr�b�l igazodni a WDF nemzetk�zi versenyszab�lyzat�hoz. Az al�bbiakban ebb�l, illetve a Magyar Darts Sz�vets�g soft versenyszab�lyzat�b�l id�zek:

• A j�t�kos dartj�nak hossza nem lehet t�bb 30,5 cm-n�l, s�lya pedig maximum 50 gramm. (WDF �s a steel-re vonatkozik)
• A j�t�kos hozza a saj�t dartj�t, amely hossza nem lehet t�bb, mint 18 cm, a s�lya nem lehet t�bb 18 grammn�l. Az elt�r�s mink�t esetben + 10 %. (soft)
• Egyszerre egy dartot dobunk k�zzel, k�zb�l. Egy dob�ssorozat maximum 3 dart eldob�s�t jelenti. (WDF, soft)
• Ha a j�t�kos dob�s k�zben meg�rint m�r a t�bl�ban l�v� dartot, a dob�ssorozat befejezettnek min�s�l! (Kiv�ve, ha a dart az elektronikus g�pn�l beszorul �s a kijelz� hib�t mutat.) (WDF, soft)
• Azok a dartok, amelyek a t�bl�b�l kiesnek a dob�ssorozat befejez�se el�tt, valamint a f�ldr�l felvett dartok nem sz�m�tanak. (WDF – steel)
• A tal�lat akkor �rv�nyes, ha a dart bent marad a t�bl�ban vagy pedig �rinti a darts t�bla fel�let�t �gy, hogy a kijelz�n �rt�kelhet� tal�latot mutat. (soft)
• A t�bl�b�l visszapattan� dartokat �jradobni tilos. (WDF, soft)
• A sokall�si szab�ly a k�vetkez�: ha a j�t�kos magasabb pontsz�mot dob, mint ami sz�ks�ges a j�t�k befejez�s�hez, vagy a j�t�k befejez�s�hez sz�ks�ges sz�mot dobja meg an�lk�l, hogy dupl�t(tripl�t) dobna, vagy 1 marad, akkor az a dob�s nem sz�m�t, �s az eredm�ny azonos marad a dob�ssorozat megel�z�j�vel. (WDF, soft)
• A darts t�bl�t �gy �ll�tsuk be, hogy a 20-as sz�mmal jel�lt szegmens fekete sz�n� legyen �s k�z�pen, a t�bla tetej�n helyezkedjen el. (WDF)
• A t�bl�t �gy f�ggessz�k fel, hogy k�z�ppontja f�gg�leges magass�gban 173 cm magasan legyen. (WDF – steel) A g�pekn�l �gy van eleve be�p�tve.
• A dob�vonal elhelyez�se a t�bla s�kj�t�l 2,37 m t�vols�gra, horizont�lis s�kban a darts t�bla k�z�ppontj�b�l lel�gatott f�gg�s�ly tengelyvonal�ban van. (WDF, soft)
• J�t�k k�zben a j�t�kos csak �gy dobhat el dartot, ha a l�ba a dob�vonal m�g�tt van. (WDF, soft)

A felsorolt szab�lyok csak a dob�s, tal�lat �s t�bla elhelyez�shez sz�ks�ges legalapvet�bb inform�ci�kat, megk�t�seket tartalmazza, ezeken k�v�l m�g nagyon sok dolog szab�lyoz�sra ker�l, �gy a vil�g�t�s, a rendszab�lyok, a nevez�s, a sorsol�s, a j�t�k rendje, a gyakorl�s lehet�s�ge, a k�vetend� magatart�s, a ruh�zat, a versenyek lebonyol�t�sa, a kiz�r�s stb.

A v�g�re p�r megsz�vlelend� el��r�s a magyar soft versenyszab�lyzatb�l:

Minden versenyen r�sztvev� hivatalnok �s versenyz� tart�zkodjon a doh�nyz�st�l �s alkoholfogyaszt�st�l, mik�zben versenyeznek, interj�t adnak, bemutatkoznak, vagy d�jat vesznek �t.

J�t�k k�zben a j�t�kosok adj�k meg a tiszteletet az ellenf�lnek! Tarts�k vissza magukat minden, az ellenfelet s�rt� megnyilv�nul�st�l, mint durva besz�d, vagy gusztustalan magatart�s! Legyenek sportszer�ek! Ezen �rtend�: nem szabad meccset leadni, j�t�kot k�sleltetni, vagy az ellenfelet a dob�sban b�rmi m�don zavarni.

A fenti magatart�si szab�lyok megszeg�ivel szemben a kiz�r�s illetve a j�t�k elveszt�se van kil�t�sba helyezve �s �ltal�ban van visszafog� ereje, de az�rt a kisebb (“finomabb”) zavar�sok el�gg� mindennaposak �s sokszor az am�gy is ideges j�t�kost alaposan kiz�kkenti -a m�r megt�p�zott- nyugalm�b�l. Ilyen pl. ha a dob� j�t�kos m�g�tt “v�letlen�l” leejtik a dartot vagy “suttogva” konzult�lnak a seg�t�vel, de hasonl�k�pp zavar� lehet az is, hogy a dartok kih�z�sa ut�n, a t�bl�t�l visszaj�v�ben mintegy nekimegy a dob��ll�sba elhelyezked� ellenf�lnek, vagy nem megy a dob� m�g�, hanem a l�t�sz�g�ben maradva “meredten figyel”.

A darts k�szlet kiv�laszt�sa, �ssze�ll�t�sa, a j�t�kok, szab�lyok megismer�se ut�n itt az id�, hogy mag�r�l a dob�sr�l is essen egy p�r sz�.

A legfontosabb, hogy hogyan �llunk oda a rajtvonalhoz, milyen testhelyzetet vesz�nk fel dob�s k�zben, hiszen a pontos c�lz�shoz elengedhetetlen az egyens�ly meg�rz�se.

A jobb kezesekn�l legink�bb javasolt, ha a jobb l�b k�zvetlen�l a rajtvonaln�l, a bull-lal szemben van, m�g a bal l�b kiss� h�tr�bb, enyh�n kifel� ford�tva. (Bal kezesekn�l term�szetesen ford�tott a fel�ll�s.) A sarkak dob�s k�zben ne emelkedjenek fel. A dob�s k�zben amennyire csak tud behajolhat a dob� (csak a l�bainak kell a dob�vonal m�g�tt maradnia), de ez m�g sem javasolt hiszen k�nnyen egyens�ly�t vesztheti, s�t egy id� ut�n a h�ta is megf�jdulhat.

A dob�shoz az egyik d�rd�t a jobb kez�nkbe fogjuk, a m�sik kett�t pedig a balba oly m�don, hogy a l�t�hat�runkon k�v�l essen. A d�rd�t 3 vagy 4 ujjal megfogva (kinek melyik a biztons�gosabb), laz�n, el�bb f�gg�legesen tartva, (k�zben szem�nket a c�lra �sszpontos�tva), majd v�zszintes helyzetbe hozva, �ll illetve f�l magass�gig emelve -�gyelve, hogy ne �rjen hozz�nk- a karunkat kiny�jtva (csap�s szer�en) a c�l fel� dobjuk. Csak akkor kell elengedni a dartot, ha a kez�nk ki van ny�jtva teljesen. Figyelni kell a laza csukl�ra is.

Lehet, hogy furcs�nak t�nik, de mint minden sportn�l, itt is, lehet�s�g szerint be kell meleg�teni a l�b-, der�k-, kar-, h�t- �s nyakizmokat.

Az els� sikertelen dob�sok ut�n hamarosan biztosan beletal�l minden kezd� a t�bl�ba, m�g, ha nem is az �ltala �hajtott szektorba. Ekkor j�n el az ideje a szisztematikus gyakorl�snak, melynek els� l�pcs�je, hogy az egy sorozaton bel�li dartokat szoroson egym�s mell�, “csokorba” pr�b�ljuk dobni �s, ha ez m�r megy, akkor ezt csokrot kell a kiszemelt mez�be ir�ny�tani. A k�vetkez� l�pcs�fok a szektorok bels�, k�ls� r�sz�nek, a dupl�z� �s tripl�z� mez�knek az eltal�l�sa, sz�pen sorban, pl. az �ramutat� j�r�s�nak megfelel�en.

A gyakorl�s sor�n mindenki kialak�tja mag�nak a legmegfelel�bb mozg�ssort, illetve a legjobb k�szletet is �ssze�ll�tja ehhez.

A versenyek sor�n term�szetesen lehet tal�lkozni olyan fel�ll�sokkal is, melyek nem a fentebb le�rtaknak felelnek meg, �s m�gis eredm�nyesek, csak furcs�k, ilyen pl.:

• a dob�vonalon nem a k�pzeletbeli tengelyben, hanem att�l l�nyegesen messzebb, a jobb oldalon �llva, a dartot jobb k�zben, szinte v�zszintesen tartva, egy kasz�l�shoz hasonl�, k�z�p fel� ir�nyul� csap�ssal dobja el – �s tal�l! vagy
• a dob�vonal m�g�tt, szinte �sszez�rt, p�rhuzamos l�bbal �llva, mindk�t k�z laz�n a t�rzs mellett kiny�jtva (mintha fejben c�lozna csak), azut�n egy hirtelen mozdulat �s megvan a szektor, de
• van a j�gkorcsoly�ban megszokott “m�rleg” figura is, melyn�l az a csoda, hogy nem esik orra.

 Darts rekordok

A versenyeken k�v�l, egy�b m�don is szeretnek bizony�tani, kit�nni a t�bbiek k�z�l az emberek, mi�rt lenne ez m�sk�pp a darts sport eset�ben is.

A Darts World Magazin �vente, febru�rban �s augusztusban teszi k�zz� a darts rekordjait, legal�bbis amelyikeket a magazin �ltal kiadott, hivatalos jegyz�k�nyvekben sz�mukra elk�ldenek.

A rekordok lehetnek magas pont�rt�k� j�tszm�k, �ll�k�pess�gi, id�h�z k�t�tt vagy egy�b rekordok. Egy�nek illetve 3-10 f�s csapatok r�szv�tel�vel. Jellemz�en a darts �ltal�nos szab�lyait a rekord-k�s�rletn�l is be kell tartani, ezen k�v�l van n�h�ny, csak ide vonatkoz� szab�ly, melyek teljes�t�se a rekord �rv�nyes�thet�s�g�nek a felt�tele.

A dartsosok k�z�l Roy Edwin volt az, aki 9 ny�llal teljes�tette az 501 dupla kisz�ll� j�tszm�t, �gy hogy az els� nyila is dupla volt, azaz Double in/Double out.

John Lowe szint�n 9 ny�llal teljes�tett, de � ezzel az eddigi legmagasabb p�nzd�jat, 102000 angol fontot tehetett zsebre.

Egy 5 f�s csapat Huddersfieldben, 1983. m�rcius�ban 25 dartb�l teljes�tette az 1001-et.

Cliff Inglis a Devonbelo Bromfielf Men’s Clubban 19 ny�lb�l 1001 DO-t dobott, 1989. m�rcius 23-�n Jocky Wilson Londonban teljes�tette ugyanezt.

Alan Powling �s Eddie Davies 48334 nyilat dobott el ehhez 1985. november 25-�n Digmoorban.

Egy 8 f�s csapat 1987. j�nius 12-13-�n 36750 eldobott ny�lb�l teljes�tett.